[1-1]
Sziasztok! Nekem, amikor még csak 2 éve jártam lovagolni, történt egy kis kalandom tereplovaglás közben. Minden úgy kezdődött, hogy mikor a lovamat nyergeltem, odajött az oktató, és mondta hogy most kijön velünk egy másik lány is. (az oktató nem jött ki) Minden rendben volt a terepen, már-már azt mondtam h ez a legrosszabb és legunalmasabb terep ami csak volt eddig, ámde egyszer csak a lány, aki elöl ment mondta h most vágtázzunk hazáig. Mindenki mondta h oké, én is, de az előttem haladó 2 ló nem akart beindulni vágtába, majd a fekete ló beugrott vágtába, megelőzte a többieket, még az elöl haladó lány lovát is, s teljes full vágtában vágtatott, persze minden ló őt követte. Versenyeztek mondhatni. Az én lovam könnyű vágtában haladt, de bennem fellángolt a versenyzés vágya és folyamatosan östökéltem lovam, mikor aztán olyan gyorsra váltott, hogy olyat még nem éltem át! Nagyon jó volt! Mintha repültem volna! Igaz a többi ló teljesen lehagyott, mivel mi később indultunk be mint ők, épp ezért is volt olyan jó, h most egyedül vágtathattam teljesen szabadon. Nem tudom pontosan mennyit mehettünk így, nem is tudnám elmondani nektek, mert az útvonalat csak azok tudják akik ott lovagolnak. Szóval elég hosszú út volt, de valami állati jó! A végén megálltak a lovak, és utánuk kb. 2 percre beértem én is. Az elkövetkezendő 10 percet már lépésben tettük meg hazáig. Nagyon emlékezetes maradt ez számomra, s remélem jó történetet írtam le Nektek!
Üdv: Impelliteri |
[1-1]
|